Pár hete elkezdtem dolgozni egy telefontársaságnál, mint tudakozós munkatárs. Azt hiszem otthagyom. Nagyon unalmas.
Eleinte még találtam benne örömöt, mikor még ült mellettem valaki, hogy figyelje amit csinálok, de mostanra annyira monotonná vált a dolog, hogy nem szeretném folytatni.
Más módját kell keresnem a pénzkeresésnek. Valami mozgalmasabbat, változatosabbat - és jobban fizetőt - ami kielégíti a munkakedvem. Átlagos kreativitással, átlagos aktivitással rendelkezem, de a tudakozó átlagon aluli életkedvet okoz.
Inkább kidekorálom a lakást. Na nem kell semmi különösre gondolni: egy ötvenvalahány négyzetméteres panelben lakok, ahol az előző tulaj tapétaremekei lógnak még a falon. Két éve már. Fogok filceket és felfestek valamit, ráadásként pedig szép és színes képeket ragasztgatok fel. Egy ronda fal nem igényel különösebb tehetséget, hogy elviselhetőbb legyen a látványa.
Jah gyerekek hétvégén A38! Rakétalány első estéje egyedül a fővárosban.
Adjatok normális munkát, az azt igénylő dijákságnak aztamindenitrecece!!
Semmi értelme a diákmelónak, mert csak időt rabol és még csak meg sem fizetik. Rabszolgák lettünk, kardot elő Szpártákusz! Micsoda iga, amit húzatnak velünk! Nem, nem! Én, barom várok többet egy pirospontnál.
Diákmunka helyett, osztogathatnának pénzt. Mert jobb nem jut az eszembe.
Persze-persze, korrepetálhatnék is, blablabla. Én nem tanulnék nyelvet még nem végzett egyetemistától. Számomra ez egyfajta kontárkodás. Bokatörést irányoznék elő mindenkinek, aki tapasztalat és megfelelő szaktudás nélkül szaggatja le a pénzt a tanítványairól és részemről nincs tisztelet a kivételnek. Bocsánat. Az elveim flexibilisek, meg lehet őket változtatni.
Bocsánat, elszaladt egy kicsit a ló velem, de kevés dolog van, ami jobban dühit a butaságnál és a butaság kihasználásánál.
Persze mindenbe bele lehet kötni, mert már most észrevettem a konzekvencia homályos elapadásait előbbi szavaimban.
Szubjektív vélemény. :D:D